Magyarország területén az éves napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. A legnaposabb és legkevésbé napos területek közötti különbség kevesebb, mint 10%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ország minden része kiválóan alkalmas a napenergia hatékony kihasználására.
A napfénytartam az az időtartam, amikor a felszínt közvetlen napsugárzás éri. A napfénytartamot több tényező befolyásolja: a földrajzi szélesség, a domborzat és a felhőzet. Magyarország viszonylag kis területe miatt a földrajzi szélesség mindenhol nagyjából azonos.
Az ország legnaposabb területei a Duna-Tisza közének déli részei, míg a legkevésbé napos részek az Alpokalja és az Északi-középhegység. Júliusban érkezik a legtöbb napsugárzás, annak ellenére, hogy ekkor a nappalok már valamivel rövidebbek és a Nap is alacsonyabban delel, mint júniusban.
Decemberben a legkevesebb a napfénytartam, mert ekkor a nappalok a legrövidebbek és az égbolt gyakran borult. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2021 februárjában közzétett adatai szerint Magyarországon gyakorlatilag mindenhol átlépi a napfénytartam az évi 2000 órát, ami rendkívül jó adottságokat jelent a napenergia hasznosítása szempontjából.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a legtöbb napsütéses órát, évi 2000 óra fölött, a déli és délkeleti országrészben regisztrálják. A legkevésbé napos területek az ország északi és északkeleti részei, valamint az Alpokalja, ahol az évi napsütéses órák száma 1800 alatt marad.
A globálsugárzás a Napból érkező közvetlen sugárzás és az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összegét jelenti. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúlon tapasztalható, ahol Szeged környékén ez az érték eléri a 4800-4900 MJ/m²-t. Az ország nagy részén a globálsugárzás meghaladja a 4500 MJ/m²-t. A napelemek hatásfoka azonban alacsony, általában 20% alatti, de ez is elegendő ahhoz, hogy a megfelelő telepítéssel lenullázzuk az áramszámlánkat.
Az ország domborzata nagyjából kiegyenlített, ami magyarázza a napsütéses órák terén tapasztalható minimális, 10% alatti eltérést. Nyáron a hegyvidékek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt ott kevesebb a napsütés, míg télen ezek a területek több napfényt kapnak, mivel a ködből kiemelkedve zavartalan napsütésben részesülnek.
Hazánkban a felhősödés a legbefolyásosabb tényező a napfénytartam szempontjából. Vékony felhőzet esetén a napenergia-veszteség 20-30%, vastagabb felhőtakaró esetén 40-50%, míg a sűrű felhők akár 80-95%-os veszteséget is okozhatnak.
A napelemek a legtöbb villamos energiát akkor termelik, ha derékszögben éri őket a napsugárzás. Ezt a legjobban a déli tájolású, 30-40 fokos dőlésszögű rendszerek biztosítják. Az északi tájolás kivételével azonban minden más irányban is hatékonyan működhetnek a rendszerek.
A maximális hatékonyság érdekében napkövető rendszerrel ellátott napelemes rendszert is telepíthetünk. Ezek a rendszerek a nap irányába fordítják a napelemeket, növelve az áramtermelés mértékét. A napkövető rendszer költséges és karbantartásigényes, ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy mennyivel tolhatja ki a beruházás megtérülési idejét.